22 éve foglalkozom kamaszokkal és fiatal felnőttekkel. Az eszköz a magán nyelvoktatás, de mindannyian látjuk, hogy a közös munka messze túlmutat ezen. A fiatalok az életük nagy részét az iskolában töltik – ki szerencsésebb, ki problémásabb helyzetben. A fennmaradó idő további részét a -különórákon túl – az otthonukban töltik családi körben – ki szerencsésebb, ki problémásabb helyzetben.
Én magán nyelvtanárként mind térben mind időben áthidaló állomás vagyok a család és az iskola között. Útközben vagyok. Virtuálisan is, ha online óráról van szó, de az igazi varázslat személyesen történik. A Nyelvstúdiómba jönnek. Kicsi, de barátságos. Minden kéznél van. Minden értünk van. Tanulunk, gyakorolunk. De igazából ennél sokkal több történik itt. Megpihennek nálam.
Itt nincs kapkodás, nincs csengő, nincs osztályzás, nincs szorongás. Nyugalom van, osztatlan figyelem, egyéni módszertan. Teázunk. Néha halljuk, ahogy kattog a falióra. Érzik a biztonságot, és a támogató jelenlétemet.
Nem sürgetem, türelmesen megvárom. Segítek, elmagyarázom. Többször, többféleképpen. Hiszen mindenkinek máshogy megy át a lényeg. Ezért vagyok én itt. Együtt örülünk, ha megérkezik a siker.
Nem ítélkezem, elfogadom. A fáradságot, a más véleményt, az új generáció látásmódját. Ezért vagyok én itt.
Nem legyintek, érdeklődöm. Kíváncsi vagyok. Szeretném megismerni, megérteni, rezonálni. Ezért vagyok én itt.
Ha ide eljutunk, megtörténik a CSODA. Megnyílnak nekem, mesélnek, a bizalmukba fogadnak. Beavatnak az iskolai témákba, baráti konfliktusokba, szerelmi szálakba, családi kérdésekbe. Óriási megtiszteltetés. Beszélgetünk. Vagy csak meghallgatom őket és töltök még egy bögre teát. Jól esik nekik. Ne felejtsük el, az elmúlt időszakban a feje tetejére állt a világunk. Mindenkié. A felnőtteké és a gyerekeké egyaránt. A pandémia árnyéka, a karantén monotonitása, az online világ személytelensége kihúzta a lábunk alól a talajt. Főleg a fiatalok váltak talajvesztetté, bizonytalanná. Persze a család biztonságos támogatása sokat segített a helyzeten. De tudjuk, vannak dolgok, amiket nem otthon a vacsora asztalnál akarnak megbeszélni.
Úgy érzem, nekik most igazán szükségük van egy külső segítségre, egy támogató külső szemre, akinek mesélhetnek, ventillálhatnak, aki támogató jelenlétével meghallgatja a problémáikat vagy elakadásaikat, és segítheti őket a felnőtté válás útján.
A nyelvi coaching azt is jelenti, hogy fülem és szívem van arra, mikor kell a feladatok között néha egy kis szünetet tartani és csak figyelni, meghallgatni. De az utóbbi időben úgy éreztem, ez a támogató jelenlét kevés, és szívesen támogatnám a fiatalokat tudatosan, az Ifjúsági coaching csodálatosan színes eszköztárával. Ismertek, innen már csak egy lépés volt a továbbképzés.
Jelentem, immár Ifjúsági és Kamasz coachként is minden szeretetemmel azért dolgozom, hogy segíthessem, támogathassam a Z generáció fiataljait, hogy boldog, kiegyensúlyozott felnőtté váljanak, és majd ők is megválthassák a Világot!
