Most jó
Napok óta gondolkozom ezen…. hogy van az, hogy az ember hetekig, hónapokig, évekig tud rágódni a MÚLTON, hetekig, hónapokig, évekig tud szorongani a JÖVŐ miatt, de a JELENT nem éli meg?
Hogy van az, hogy a jelenben mindig a múlt heti vita, a félresikerült vacsora vagy az elhamarkodott döntés jár a fejünkben, esetleg azon agyalunk, hogy hogyan hozzuk össze a jövő héten a leadási határidőt, a szülői értekezletet, a bőrgyógyászt és esetleg a kozmetikust (na jó, erre már nem is merünk gondolni!) Hogy van az, hogy emlékszünk a kudarcainkra, aggódunk a holnap elvárásai miatt, de nem állunk meg egy pillanatra és vesszük észre, hogy most jó? MOST JÓ.
Janikovszky Éva írt egyszer az egyik könyvében erről, de persze most pont nem találom azt a fejezetet. Pedig annyira pontosan látott rá a helyzetre: Szaladunk, tervezünk, szorongunk, naptárt lapozunk, de nem állunk meg egy percre sem. Pedig jót tesz 5 perc esetleg 1 óra szünetet tartani, leülni egy padra, magunk elé nézni, arcunkat a Nap felé fordítani és hálást adni mindazért, ami most jó. Az egészségünkért, a családunkért, a lakóhelyünkért, a barátainkért, a mai napért! És mondjuk is ki: MOST JÓ!
Mi lett volna, ha…
Nem tagadom: fontos a múlt feldolgozása, a rossz emlékek feloldása, a régi tapasztalatok letisztázása, a tanulság levonása. De utána ér lezárni a boxokat és feltenni őket a megfelelő polcra. És ér nem nyitogatni őket folyton, felkaparva a sebeket, önostorozva magunkat, hogy „mi lett volna ha…?” Ugyanis teljesen felesleges ez a kérdés. Akkor, abban a helyzetben 2003 júliusában vagy 1996 decemberében pont azt és úgy tetted vagy mondtad, ahogy az a legjobb volt. Az akkori legjobb tudásod és lehetőségeid szerint cselekedtél. Ja, hogy ma már máshogy csinálnád? Lehet. Vond le a konzekvenciát, és tedd el jól a tapasztalatot. Majd előhúzod, ha szükséged lesz rá hasonló helyzetben. Milyen jó, hogy erre is van már egy stratégiád!
A te sikered – a te döntésed
Nem tagadom: fontos a tervezés, az előre gondolkodás, az álmodozás, a bakancslista készítés. Hiszen ezek tudatosságra sarkallnak, előre mozdítanak, motiválnak, inspirálnak. Tapasztalatból tudom, hogy ha nem csak homályos elképzeléseim vannak a jövőmről, hanem tudatosan átgondolom, lerajzolom, a lépéseket leírom, időkorlátot társítok hozzá – a terv fokozatosan valósággá válik. Siker, boldogság, elégedettség! Hurrá! Pipa! Jöhet a következő célkitűzés!
….vagy… kérlek állj meg egy kicsit! Hová szaladsz? Éld át a pillanatot! A Te sikered pillanatát! Mi lenne, ha megjutalmaznád magadat? Ha a következő üres papírra nem az új tervedről írnál, hanem először a JELENről? Arról, hogy mi van MOST? Mit értél el? Hogyan érted ezt el? Mi segített Téged ebben? Mire vagy büszke? Miben segített ez Téged? Élvezd ki a siker hullámát! Ünnepeld meg magad! Tarts egy kis szünetet!
És legyél nagyon hálás azért, hogy szünetet tarthatsz! Ez is a TE döntésed!
